Római katolikus templom (Nagyboldogasszony). A templom építésének kezdete az Árpád-korra tehető. A templom a XV. században készült el, stílusa gótikus. A XVIII. század elején állapota leromlott, részben elpusztult, 1769-ben és 1888-ban barokk stílusban átépítették. A templom a település külterületén épült.

Barokk stílusban épült 1807-ben. A község evangélikus egyháza az adatok szerint 1681-ben már fennállt, az egyházközség anyakönyveit 1712-től vezetik. Régi fatemploma nem a mai helyén állt. Mai templomát 1807-ben építették, de ekkor még egyeneszáródású szentélye volt. Tornyát 1812-ben építették hozzá, tetõzetét 1870-ben újjáépítették. A szentélyt 1874-75-ben alakították a mai íves formájára. A késő barokk jellegû imahely egyhajós, előreugró középtornyos, dél-nyugat - észak-kelet tájolású.

Kápolna, a település centrumában áll, stílusa klasszicista. A falu házai között álló, Klasszicista, XIX. század eleji, észak-nyugat - dél-kelet tájolású kápolna kétemeletes tornya a dél-keleti oldalon elõreugrik. A torony korábban épült, mérete 2,84 X 2,85 méter. Magas lábazaton álló legalsó szintjére kõlépcsõk vezetnek. A harmadik szinten négy szegmentíves nyílás látható, felette egyszerû gúlasisak. A késõbb hozzáépült kápolna ma 9,5 X 3,6 méter alapterületû, a két építmény csak falsíkokkal csatlakozik egymáshoz. Eredetileg a kápolna jóval rövidebb volt, bõvítésekor korábbi alakját teljesen megváltoztatták.

A barokk stílusú kastély 1760 körül, magas lábazatra épült a Káldy család számára. Alaprajza téglalap alakú, a fõhomlokzatán három kosáríves nyílás található háromszögû oromzattal lezárt, elõreugró tornácrésszel. A fõbejárat a tornácról nyílik, melyhez kétoldalról hatszöges, faragott kõlépcsõs feljáró vezet. Dongaboltozatos pincéje a tornác alól nyílik. Az épületet magas, kontyolt nyeregtetõ fedi. A kastélyban hat helyiség van, ezek, valamint a tornác süvegboltozattal vannak fedve. Elõcsarnokát négyzetes téglával burkolták. A kastély magántulajdonban van nem látogatható.

A barokk jellegû, színvonalas fõépületet a Nyáry család építtette 1750 körül. Az L alakú szárnyat már a Balás család építtette hozzá a XX. század elején. A kastély régebbi része téglalap alaprajzú, egyemeletes, udvari és kerti homlokzatán enyhén elõreugró középrizalitokkal. Az épületegyüttes az emelet szintjéig érõ, sima lábazattal készült. Az eredeti épületrészt lizénák, falmezõk, a szegmentíves ablakok vonalát követõ szemöldökpárkányok, tagolt koronázópárkány, falsarok legömbölyítések és a rizalit felett címeres, háromszögû oromzat díszíti.

A Legénd Birtok az északi-középhegység lábánál, közelebbről a Cserhát dombjai között fekszik, kb 45 perces autóútra Budapesttől, a gyönyörű fővárostól. Húsz, frissen épített épület bújik meg a majd kétszáz hektáros birtok lankái között. Gábor, az angolul beszélő kedves házigazda és felesége, Györgyi fogadja a vendégeket annak a Slager családnak nevében, akik miután felfedezték ezt a szép vidéket, különleges színfoltjává varázsolták az amúgy is megkapó környezetnek.